A korai szocializáció fontossága
A kiegyensúlyozott felnőttkor alapja
Oly sokat hallani a kölyökkori szocializáció fontosságáról, de mit is jelent ez pontosan? Miért fontos ez a kölykök életében? Milyen kihatással lehet a kutya felnőttkorára? Mikortól kezdődik a szocializációs folyamat?
A szocializáció lényegében az a folyamat melynek során a kutya megismeri az őt körülvevő világot. Ahogy egy újszülött kisbaba számára is minden új, ugyanúgy egy kölyökkutyának is meg kell tanulnia az élet fontos dolgait.
A szocializációnak több szakasza van és kiemelten fontos, hogy a kölykök születésüktől fogva már a tenyésztőnél stimulálva legyenek.
Az első hat hét
Az első nagyon korai szakasz tehát a születéstől kezdődik és egészen 6 hetes korig tart. Ez a nagyon korai és érzékeny szakasz alapjaiban határozza meg a kutya későbbi életét.
Ebben az időszakban a tenyésztő elsődleges feladata, hogy megalapozza a kölykök emberbe vetett bizalmát. Ezt úgy tudja elérni, hogy sokat veszi kézbe a kölyköket és beszél hozzájuk már az első pillanattól kezdve. Még akkor is, ha eleinte nem tökéletes a hallásuk. Fokozatosan elkezdi őket a zajokhoz szoktatni, legideálisabb, ha olyan környezetben nőhetnek fel, ahol az alap háztartási zajok már az első pillanattól jelen vannak. Ahogy telnek a hetek, egyre több feladata lesz a tenyésztőnek, hiszen a kölyköket, nem “csak” az emberhez, a zajokhoz, azaz az élethez kell hozzászoktatni, hanem annak is meg kell teremteni az alapjait, hogy a kölykök együttműködőek legyenek a mindennapi ápolás során (karomvágás, fürdés, fésülés, stb.)

Illetve ennek a szakasznak nem elhanyagolható része az anyai kötődés, hiszen születésüktől fogva rá vannak utalva az anyjukra. Ez a függés a hetek múlásával szépen lassan elhalványul, de az anyjuk tanítja a kölyköket először a falkán belüli viselkedés szabályaira, ideértve az egymással való játékot is. Így nagyon fontos, hogy ebben a szakaszban együtt legyen az anyakutya a kölykökkel. Természetesen biztosítva az anya számára a megfelelő pihenési és feltöltődési időt.
Hat és nyolc hetes kor
Ekkorra teljesen kifejlődik a központi idegrendszer, így félelem nélkül vág bele a kiskutya felfedezni a világot és ezt ki kell használnia a tenyésztőnek. Ettől az időszaktól már szüksége van a kicsiknek egy nagyobb játszótérre, ahol lehetőségük van megismerkedni különböző textúrákkal (fű, beton, homok, szőnyeg), instabil talajjal (pici palló), egy játszóalagúttal (ahova bátran bemennek annak ellenére, hogy sötét és mozog) vagy épp egy flakonokkal teleszórt ládán átgázolni, ami csörög-csattog. Ez mind-mind olyan fejlesztő játék, ami felkészíti a kölyköket egy későbbi városi életre.

Ebben az életszakaszban kezdődik a közös játék a kölykök között, melynek során megtanulják, hogyan viselkedjenek másik kutyával. Az anyakutya szerepe itt is fontos, hiszen folyamatosan tanítja a kicsiket az egymással való megfelelő kommunikációra és rendet tesz ha szükséges.
A tenyésztő feladata ebben az időszakban már jóval összetettebb. Biztosítani kell a kölykök számára a biztonságos környezetet a megfelelő fejlődéshez és továbbra is azon kell dolgozni, hogy a kölykök feltétlenül bízzanak benne.
Nyolc és 12 hetes kor
Ideális esetben ekkor a kiskutya már a gazdinál van. A kötődés ekkor alakul ki a legkönnyebben a kiskutya és új családja között. De akkor sem kell pánikba esni, ha 12 hetesnél idősebb kölyök érkezik a családba. Ha a szocializáció ebben az időszakban is folytatódik a tenyésztőnél (mindaddig amíg gazdihoz nem kerül a kicsi) akkor nem lesz nehéz dolgunk egy idősebb kölyökkel sem. Viszont itt már alapos utánajárást igényel, hogy hogyan foglalkozott vele a tenyésztő.
A kölyök szocializációja a tenyésztőnél kezdődik, de ugyanolyan fontos, hogy a leendő gazdi a tenyésztő tanácsait követve folytassa a megkezdett szocializációt.
Miért?
Mert egy jól szocializált kölyök könnyen és gond nélkül illeszkedik be az új családba és egy kiegyensúlyozott, minden szituációban jól viselkedő felnőtt kutya válik belőle. A tenyésztőnek és a gazdinak közös a célja: egy boldog élet biztosítása a kutya számára!